Névlista

A

Abafi Aigner Lajos (1840-1909)
Ábrahám Ambrus (1893-?)
Aczél Márton
Adler András
Adda János
Agnelli József (1852-1923)
Albach Szaniszló (1795-1853)
Allodiatoris Irma
Algyai Anna ld. Madarász Antalné
Ambrus Béla
Andeánszky Gábor (1854-1908)
Anghy Csaba
Anker Lajos
Apáthy István (1863-1922)

B

Bacsák György (1870-1970)
Dr. Bajári Erzsébet ld. Németh Béláné
Baksay Leona
Balanyi László
Balás Géza
Balicza Valéria
Ballay Jenő
Balogh Margit ld. Papp Károlyné
Bárányos Gyula
Barcsy József
Barth József (1833-1915)
Bartók Géza
Batthyán, Adamus
Baumgarten János Kristóf (1756-1843)
Bäumler, J. A.
Beke Ödön
Bélik Zsigmond
Bélley Pálné
Bennitzky Lajos
Benyovszky Móric (1741-1786)
Bernátsky Jenő (1873-1944)
Biró Krisztina
Biró Lajos (1856-1931)
Blatthy T.
Bockh Müller
Bogsch László
Bohus Gábor
Bokor Elemér (1887-1928)
Borbás Vince (1844-1905)
Boros Ádám (1900-1973)
Boros István
Botor Dániel
Böckh György (1822-1874)
Böckh Hugó (1874-1931)
Böckh János (1840-1909)
Borankovits Miklós
Bugát Pál (1793-1865)
Burgmann Sebald

C

Cetz A. (1801-1865)
Chernel István (1865-1922)
Cholnoky Béla
Cholnoky Jenő (1870-1950)
Chyzer Kornél (1836-1909)
Claus György
Clusius (1526-1609)
Crantz Henrik (1722-1799)
Csányi Dániel (1820-1867)
Csapody István (1856-1912)
Csapody Vera
Csató János (1833-1913)
Cseley Pál
Csepreghyné ld. Meznerics Ilona
Cserey Adolf
Csernátori Dániel
Csetényi Mihályné
Csiki Ernő (1875-1954)
Csörgey Titusz (1875-1961) ld. Prokesz Mihály

D

Daday Jenő (1855-1920)
Darnay-Dornyai Béla (1887-1965)
De Bary, A.
De Candolle
Déchy Mór (1851-1917)
Degen Árpád (1866-1934)
Dicenty Dezső (1879-1965)
Dienes Hugó
Divéky Ferenc
Doleschall Gábor (1813-1891)
Drude Oszkár
Dudich Endre
id. Dudich Endre
Dudichné Vendl Mária (1890-1945)

E

Éhik Gyula (1891-1964)
id. Entz Géza (1842-1919)
ifj. Entz Géza (1875-1943)
Eötvös Loránd (1848-1919)
Erdős József (1856-1946)
Ernyey József (1869-1945)

F

Farkas Béla
Farkas Henrik
Fehér Dániel (1890-1955)
Feichtinger Sándor (1817-1907)
Fejérpataki László (1857-1923)
Fejérváry Géza (1833-1914)
Fekete Gábor
Fenzl, E. (1808-?)
Fialowsky Lajos (1846-1909)
Filarszky Nándor (1858-1941)
Flatt Károly, Alföldi (1853-1906)
Fodor István
Földváry Miksa (1877-1945)
France Rezső (1874-1943)
Franzeman Ágoston (1856-1919)
Fréh Alfonz (1832-1918)
Frivaldszky Imre (1799-1870)
Frivaldszky János (1730-1784)
Fuss Károly (1817-1874)

G

Gál István
Galló László
Garcia, Crescenio
Gáyer Gyula (1883-1932)
Gelei Gábor (1915-1952)
Gelei József (1885-1952)
Gemellaro, Carlo
Gelsei Biró Farkas
Gimesi Nándor (1892-1953)
Gombocz Endre (1882-1945)
Gonda Béla (1851-1933)
Gortray György (1892-1966)
Gotthárd Károly Ede Pál
Gönczey Pál (1817-1892)
Greguss Pál
Greschik Jenő
Győrffy Barna
Győrffy István (1880-1959)
Győrffy Jenő

H

Haberlandt F. (1826-1878)
Haberle Konstantin (1764-1832)
Hajdu Lajos
Hajós Márta
Halasy Pál
Halász Gyula (1881-1947)
Halász Márta (1905-1971)
Halavats Gyula (1853-1926)
Halmy Gyula
/Molnár/Hambalkó János
Hampel József (1849-1913)
Hankó Béla (1886-1959)
Hantken Miksa (1821-1893)
Hargitai Zoltán (1912-1945)
Haró Lajos
Haynald Lajos (1816-1891)
Havass Géza
Hazslinszky Frigyes (1818-1896)
Herman Ottó (1835-1914)
Herman Ottóné
Herrmann Margit
Heuffel János (1800-1857)
Hinke, Carl
Hoffmann Károly (1839-1891)
Hollós László (1859-1940)
Holynos Rezső
Homoki Nagy István
Homonnay Nándor
Hortobágyi Tibor
Hornisotzky Henrik (1870-1944)
Horváth Andor
Horváth Géza (1847-1937)
Horváth János
Horvatovich Sándor
Host, Joseph (1761-1834)
Hölzel, Eduard
Hörömpöly Miklós
Hüttler Béla

I

Igmándy József (1897-1950)
Iharos Gyula
Inkey Béla (1847-1921)
István főherceg (1817-1867)
Istvánffy Gyula (1860-1930)

J

Jablonkay József /Stahulják/
Jablonszky Jenő
Jablonowsky József (1863-1943)
Jakucs Pál
Janka Viktor (1837-1890)
ifj. Jankó János
Jászai Józsefné
Jávorka Sándor (1883-1961)
Jedlik Ányos (1800-1895)
Jekelius Elek
József főherceg (1833-1905)
József nádor (1776-1847)
Jurányi Lajos (1837-1897)
Juszth Samu

K

Kaán Károly (1867-1940)
Kadic Ottokár (1876-1957)
Kadocsa Gyula (1880-1962)
Kanitz Ágoston (1843-1896)
Kapeller Kristóf (1835-1918)
Karap-Kovács (Kovács-Karap Ernő?)
Károlyi Árpád (1853-1940)
Kárpáti Zoltán

Nopcsa Ferenc, báró (Déva, Hunyad vm.,1877. május 3. - Bécs, 1933. április 23.)

Nopcsa Ferenc földbirtokos, paleontológus, geológus, az MTA tagja volt (l. 1917, r. 1928). A bécsi Theresianumban nevelkedett, ahol földtant tanult. Érdeklődése akkor fordult az őslények felé, amikor 1895-ben, szentpéterfalvai birtokukon (Hunyad vármegye) krétakori ősgyíkmaradványokat talált. A Theresianum elvégzése után a bécsi egyetemen tanult. Már elsőéves időszakában bemutatták egy ősgyíkokkal foglalkozó dolgozatát a bécsi Akadémián. Bejárta szinte egész Európát. Olaszországban, Krétán, Franciaországban és Angliában járt. Utazásai alatt dolgozott, politikai és geológiai ismereteit bővítette. 1903-ban Albánia felkeltette az érdeklődését. 1905-től 1907-ig rendszeresen végzett ott geológiai kutatásokat. 1910-től többször is járt Albániában, ahol nemcsak geológiai, hanem paleontológiai, sőt néprajzi anyagot is gyűjtött. 1912-ben a londoni geológiai társaság első tagja lett. 1925-ben kinevezték a Földtani Intézet igazgatójává. Ekkor kezdet tektonikával behatóan foglalkozni, e célból bejárta az Adria vidékét és Olaszországot. 1929-ben lemondott a Földtani Intézet igazgatói állásáról és akadémiai tagságáról. Bécsbe költözött. 1933-ban öngyilkos lett. Haláláig legfőbb kutatási területe a dinoszauruszokkal kapcsolatos problémák tisztázása, valamint Albánia geológiája volt.

Hagyatéka

Kéziratok:

-"Az albán forradalom okai" (Tasnádi Kubacska András kézirásával kimásolt naplórészlet, 1928. Bécs)
-"Az erjedő Albánia"
-"Báró Nopcsa Ferenc újságcikkei Albániáról" (naplójából jegyezte Tasnádi Kubacska András)
- "Fejlődéstani és örökléstani következtetések a hüllők tanulmányozásából" (77 f. autográf, évszám nélkül)

-"Scolasurus Cutleri a new Dinosaur" (28 f. gépirat autográf betoldásokkal + 33 f. gépirat)

-"Fejlődéstani és örökléstani következtetések a hüllők tanulmányozásából" (77 f. autográf, é.n.)
-Önéletrajz (69 f. gépirat, autográf)
-előadás szövegek (kézirat): "Kihalt sárkányok" (Uránia)


Újságkivágatok:

-róla szóló cikkek: Pesti Napló, Órai újság, Budapesti Hírlap, Magyarság, Az Est, Magyarország, Függetlenség, Esti Kurír;
-külföldi újságban megjelent cikkeinek kivágva (London News).

Levelezések:

-levelezése Lukas Waagennel (1928-1929);
-levelek, levelezőlapok Nopcsa Ferencnek (31 db);
-levelezése Friedrich von Huene-vel (német paleontológus) (99 db eredeti levél, 3 postai levelezőlap, 1908-1927 közöttiek);
-N. által írt hivatalos levelek, levélfogalmazványok (1925-1928 közöttiek; 247 lap)
-hivatali fogalmazványok (tárgya: Pesti Nemzeti Múzeum, címzett: Anker Lajos; 4 db lista, 2 db elszámolás)
-levélmásolatok N. F.-től hivatalos szerveknek (1925-1928 közöttiek)
-levélmásolatok magányszemélyeknek (1926-1929 közöttiek)

Fotók, rajzok stb.:

-fényképtáblák (földtörténeti rétegek)(4 db)
-rekonstrukciós rajzok (3 db)
-Albániában készült fényképek (26 db, felirattal)

Könyvek:

-Aus Šala und Klementi : albanische wanderungen vonFranz Nopcsa. Sarajevo, 1910. (Daniel A. Kajon). 115 p., 16 t. + 1 térk.
-Franz Baron Nopcsa von András Tasnádi Kubacska. Bp. : Magyar Nemzeti Múzeum, 1945. 295 p., 7 t.




Internet források:

Robert Elsie: Nopcsa Ferenc fotógyűjteménye www.albanianphotography.net/hu/nopcsa.html
Magyar Életrajzi Lexikon: mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC10888/11294.htm
Jeles Napok (Neumann-Ház): jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/nopcsa_ferenc_szuletesnapja__1877

Xántus János (Csokonya, 1825. október 5 - Budapest 1894. december 13.)

Xántus János természettudós, utazó, néprajztudós, az MTA levelező tagja volt. 1849 után Észak-Amerikába emigrált, ahol jelentős néprajzi anyagot gyűjtött a közép-nyugati indián törzsekről. Ezután a déli államokba ment növény és állatföldrajzi megfigyeléseket végezni. 1855-ben expedíciót indított az Arkansas forrásvidékének feltérképezésére, majd Kaliforniát és Mexikót járta be. 1861-ben hazatért. A pesti Állatkert egyik megalapítója (1866) és első igazgatója volt. 1868-ban a Távol-Keletre utazott, ahonnan jelentős természettudományi és néprajzi gyűjteménnyel tért haza. 1872-ben közreműködött a Magyar Földrajzi Társaság megalapításában, amelynek 1892-ben alelnöke lett. Ugyanebben az évben Xántust kinevezték a Magyar Nemzeti Múzeum Etnográfiai Osztályának első igazgatójává.

Hagyatéka

Gyűjtési iratok:

-Gyűjtési iratai 1869-1873;
-A Magyar Nemzeti Múzeum állattárába 1867-1872 március végéig begyűjtött szerzemények táblázati kimutatása;
-Kelet-ázsiai kiküldetésen szerzett könyvek, kéziratok és egyéb irodalmi termékek jegyzéke (33 tétel, az első 69 hiányzik) (Yokohama, 1869. okt. 29.) ;
-Jegyzéke a kelet-ázsiai kiküldetésen gyűjtött és készpénzen vett természetrajzi és népismei tárgyaknak (3608 tétel; 56 ív); a jegyzéken fel van tüntetve a folyószám, a tárgy megnevezése, rövid jellemzése, a tárgy származási és lelőhelye, darabszám, fizetett összeg (frank, ctme), jegyzet (általábam ide a gyűjtés körülményeit írta le);
-Beszerzési helyek: Macao-Kína, Macafsar-Celebesz, Szingapúr, Sarawak-Borneó, Matang-Borneó, Szárebusz-Borneó, Rajang-folyó-Borneó, Sadang-folyó-Borneó, Simunjan-folyó-Borneó, Batang-Lupár-folyó-Borneó, Yokohama-Japán, Nagasaki-Japán, Oosaka-Japán, Kobé-Japán, Jangce-Kína, Hong Kong-Kína, Nauhin-Kína, Ceylon, Malacca

-Xántus által Kelet-Ázsiában gyűjtött hemipterák lelőhelyeinek jellemzése (autográf jegyzet)

-Levelezések: magyar, angol, német nyelvűek; pl. Eötvös Józseffel, Felix Flügellel,
Edward J. Nolannal , Spencer F. Bairddel, Richard Bowdler Sharpe-pal;

-Néhány összegyűjtött cikke a Fővárosi lapok című újságból:

A khinai nőkről (népismei rajz) 1-3. rész
Az új év Khinában

-Saját készítésű betűrendes jegyzékek (katalógusok): a Magyar Nemzeti Múzeum állattári Kézi Könytárának szakkönyveit sorolja fel állatcsopotonként illetve tematika szerint külön füzetekben (26 db). Xántus 1855-1885 között készítette a jegyzékeket.

-Könyv:

Xántus János: A Föld- és térkép készítésről : Segédkönyv középiskolák használatára. Bp. : Aigner Lajos, 1879. 62 p.

Frivaldszky János (Rajec, Trencsén vm., 1822. június 17. - 1895. március 29.)

Frivaldszky (Frivaldi) János zoológus, az MTA tagja, Frivaldszky Imre természettudós unokaöcsse volt. Gimnáziumi tanulmányait Trencsénben, Nagyszombatban és Léván végezte, Vácott érettségizett. 1840-től Pesten mérnöknek tanult, de szabadidejében nagybátyja, Frivaldszky Imre mellett dolgozott a Magyar Nemzeti Múzeumban. 1847-48-ban letette a mérnöki szigorlatot. 1852-ben a Magyar Nemzetti Múzeumhoz kinevezték segédőrnek, majd őrnek. 1870-ben a múzeum Állattárának igazgatójává (igazgatóőrévé) léptették elő. Főleg a rovarok tanulmányozásával foglalkozott és hazánk faunájából sok új fajt fedezett fel és írt le. A Balkán-félszigetet kétszer beutazta és közben gazdag anyagot gyűjtött. Az MTA 1865-ben levelező, 1873-tól rendes tagjává választotta. Több tudományos testületnek is tagja volt. Az MTA kiadványaiban, a Természetrajzi füzetekben és számos külföldi kiadványban is megjelentek kisebb-nagyobb dolgozatai, amelyekkel hazai és nemzetközi elismerést szerzett.

Hagyatéka

-Kézzel írt jegyzetek: "Bogarak gyűjtésének némely fortélyai", "Némely jegyzetek a lepkegyűjtésről" (A hernyókról; Puppák; Magok a pillangók), "Észrevételek Rómer Flórisnak "a magyar nemzeti Múzeum rendeltetése" czímű czikkére";

-Kézirattöredékek
-Különféle beadványok, levélmásolatok, számítások;

-Hivatalos levelek: több mint 50 személlyel folytatott levelezése, személyenként külön dossziéban. Sok közülük csak 1-1 levelet tartalmaz, de van olyan dosszié is, amelyikben 20-40 darab levél is található. Megpróbálom felsorolni, hogy kik azok a személyek, akiktől jelentősebb mennyiségű levél található a Frivaldszky-hagyatékban:
- Chyzer Kornél (orvos, zoológus): 11 db levél (1880-1883)
-Karl Friedrich Brunner-von Wattenwyl (svájci származású természettudós, entomológus, fizikus, geológus): 13 db levél + 1 db levelezőlap (1866-1878),
-Brancsik Károly (zoológus, orvos): 12 db levél + 1 db lista (1873-1876),
-Daday Jenő (zoológus, hidrobiológus, műegyetemi tanár): 8 db levél + 2 db jelentés (1883-1895),
-G. A. Frank (amszterdami állatkereskedő): 42 db levél + 1 db számla (1870-1873),
-Edward Gerrard (brit állatpreparátor): 25 db levél + 5 db lista (1872-1875),
-Herman Ottó (természettudós, néprajzkutató, régész, politikus): 22 db levél (1868-1874)
-Edmund Reitter (német entomológus): 35 db levél (1874-1878) + 1 db levelezőlap + 18 db lista

A témám ebben a félévben a Természettudományi Múzeum birtokában lévő tudóshagyatékok bemutatása lesz. Néhány olyan természettudóst, kutatót választottam ki, akiknek hagyatékát a Magyar Természettudományi Múzeum Természettudományi Gyűjteménye őriz.
Jelenleg kb. 485 személy hagyatéka található itt.